A tanulmány elkészítésében olyan nemzetközi intézmények is részt vettek, mint az Olasz Nemzeti Urbanisztikai Intézet vagy a dániai székhelyű Lakástervezők Nemzetközi Szövetsége, a munkálatokat pedig angliai és kanadai intézmények felügyelték. Az európai uniós támogatással finanszírozott program keretein belül Szatmárnémeti mellett az olaszországi Foggia és Abruzzo, a görögországi Kavala, a montenegrói Herceg Novi, a szerbiai Temerin és moldovai Balti, valamint Nagybánya stratégiája is elkészült.
A bemutató elején Dorel Coica polgármester üdvözölte a tanulmányt és köszönte készítőinek munkáját - majd el is hagyta a termet. Aztán követte "jó példáját" Marcela Papici alpolgármester is. A helyi közigazgatás részéről így hát maradt néhány tanácsos, köztük Magyar Lóránd és Maskulik Csaba.
A stratégia - készítői szerint - igyekezett figyelembe venni Szatmárnémeti költségvetési lehetőségeit, amelyet negatívan érint, hogy Szatmár megye lakosainak jövedelme elmarad az országos átlagtól. Éppen ezért fokozottan fontos a sikeres uniós pályázatok készítése, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása, emelték ki.
A stratégia elkészítésekor figyelembe vettek különböző regionális, országos és európai kontextusokat is a károsanyag-kibocsátástól az iskolai lógásokon keresztül a sebezhető társadalmi rétegek szűkítéséig. Nem hagyhattak figyelmen kívül fontos európai irányelveket sem, mint amilyenek a közép- és kisvállalkozások támogatása, a környezetvédelem vagy a foglalkoztatottság, a szociális inklúzió és a közigazgatás hatékonyságának növelése.
Dióhéjban összefoglalva a stratégia négy nagy terület mentén készült: infrastruktúra, környezetvédelem, turizmus és szociális-gazdasági helyzet. Szatmárnémeti egyik leghátrányosabb pontja az infrastruktúrája, ezért ezen a téren fogalmazódtak meg a leglátványosabb elképzelések. Első számú prioritások közé tartozna a kerülőút, egy Nyíregyháza - Szatmárnémeti - Nagybánya, valamint egy Halmi - Szatmárnémeti - Torda gyorsforgalmi út. A városon belül szükség lenne egy harmadik hídra a közúti közlekedés számára a Strand környékén, továbbá egy másik hídra az új központ közelében a kerékpáros és gyalogos közlekedés számára. A kerékpáros közlekedés amúgy is komoly fejlesztésekre szorul - állapítja meg a tanulmány, amely a Vashídat is átalakítaná, hogy a bringások és a gyalogosok számára használhatóbbá váljon. A városon belüli kerékpárutak kialakítása mellett javallott lenne egy-egy út Batiz, illetve Szatmárhegy irányába.
A közúti közlekedés fejlesztése és a forgalom tehermentesítése érdekében több szintes (föld alatti vagy fölötti) parkoló építését is javasolja a tanulmány a régi vagy az új központban, valamint egy-egy buszállomás kialakítását a Gőzfűrész, illetve a Fabrici utcák környékén. A Sugárút és a Temető (Cimitirilor) utcák közötti földalatti átjáró a gyalogosközlekedést segítené elő.
A stratégia megállapítja, hogy jelenleg Szatmárnémeti kevéssé használja ki a geotermikus lehetőségeit, azaz a termálvizet. Ennek érdekében a Sárerdőn lehetne kialakítani egy balneológiai központot, ami a tudományos kutatás és a turizmus egyik pillére is lehetne egyben. A termálvizet fűtésre is lehetne használni, ami az energiatakarékosság másik fontos pontja lehetne a lakások szükséges hőszigetelése mellett.
A tanulmány szerint Szatmárnémetiben problémás a hulladék szelektív gyűjtése is, a 72 oldalas stratégia pedig akár egy közúti közlekedés elől lezárt városközpont lehetőségét is felvázolja.
És hogy milyen víziót képzelnek el a stratégia készítői Szatmárnémeti számára 2025-re? Szerintük Szatmárnémeti egy - főleg gyógykezelések terén - ismert kutatási központ lehetne, ahol az inklúziv gazdaság egyik alapja a geotermikus kincsek és a Szamos jelentette idegenforgalmi potenciált kamatoztató turizmus lehetne.